Ki az Orvosbuddha?
Az Orvosbuddha a mahájána és a vadzsrajána buddhizmus alakja, sok névvel: Bhaiṣajyaguru szanszkritul, Sangye Menla Tibetben, Yaoshi Fo (药师佛) Kínában, Yakushi Nyorai (薬師如来) Japánban és Yaksa Yeorae Koreában.
Rendszerint meditáló ülésben ábrázolják, teste lapis lazuli kék, kezében tálat tart, olykor egy mirobalánág is van nála. A neki szentelt Orvosbuddha-szútra tizenkét fogadalmat ír le, amelyeket minden lény javára tett.
Japánban számos templomot szenteltek neki, például a narai Yakushi-ji-t. Tibetben képe szorosan kötődik az orvosi hagyományhoz (Sowa Rigpa).
Minden neve, nyelvenként, saját írással és forrásokkal: Bhaiṣajyaguru, Menla, Yaoshi, Yakushi: nevek országonként
A Medicine Buddha népei
Az Orvosi Buddha nem egyetlen néphez tartozik. Hagyománya Északnyugat-Indiában született, majd évszázadokon át utazott szerzetesek, kereskedők és fordítók által, akik nagyon különböző nyelveket beszéltek. Íme, kik voltak, forrásokkal.
1. Honnan származik?
Szútrájának szanszkrit kézirata a Gilgit kéziratok között található (1931-ben találták meg), a mai Pakisztán északi részén, az ókori Gandhāra közelében, India és Közép-Ázsia kereszteződésében.[a]. Innen a buddhizmus a Selyemutakat követte: Khotan, Kucha, a szogd városok, majd Kína, Korea, Japán, Tibet, Mongólia és Nepál[b].
2. A nyelvcsaládok
| Nyelvcsalád | Nyelvek | Szerep |
|---|---|---|
| indoárja nyelvek | szanszkrit, gāndhārī | Eredeti szövegek |
| iráni nyelvek | Khotáni nyelv, szogd nyelv | Selyemutak |
| Tochar nyelvek | Tocharian A és B (Kucha, Turfan) | A Tarim-medence buddhizmusa |
| Kínai-tibeti nyelvek | Kínai nyelv, tibeti nyelv, newar nyelv | Főbb fordítások, élő gyakorlat |
| koreai nyelvek | koreai nyelv | Az Orvos Buddha imádata (Yaksa Yeorae) |
| Japon nyelvek | japán nyelv | Az Orvos Buddha imádata (Yakushi Nyorai) |
| mongol nyelvek | mongol nyelv | Orvosi Buddha (Otoch Manla) |
A szanszkrit és a gandhārī indoárja nyelvek[c]. A khotáni és a szogd iráni nyelvek, amelyeket közép-ázsiai kereskedők és buddhista népek beszélnek.[d]. A kucha és turfan nyelven beszélt tochar az indoeurópai nyelv külön ága; a legtöbb fennmaradt szöveg benne buddhista[e]. A kínai, a tibeti és a newar (Nepál) kínai-tibeti nyelvek; A koreai, japán és mongol még három családhoz tartozik[f].
3. Mit mond a genetika (óvatosan)
Az ősi DNS-vizsgálatok azt mutatják, hogy Dél- és Közép-Ázsiát a populációk régi és ismétlődő keveredése alakította ki[g]. A Kucha és Khotan régióból származó Tarim-medencei múmiák főként egy nagyon régi helyi lakosságtól származnak[h]. A tibetiek az EPAS1 gén egy változatát hordozzák, amely segíti őket nagy magasságban élni[i]. A mai japánok három fő ősi forrásból származnak[j].
Fontos: egy nyelv, egy kultúra vagy egy hit nem öröklődik géneken keresztül. Az emberi „fajok” nem megbízható biológiai kategóriák[k]. A Medicine Buddha hagyomány tanításon, szövegeken és gyakorláson keresztül kerül átadásra, és bárki beléphet ebbe.
4. Ruházat
A szerzetesek a kāṣāyát viselik, egy olyan köntöst, amely eredetileg összevarrt szövetfoltokból készült. Színe és alakja országról országra változik: Délkelet-Ázsiában okker vagy sáfrány, Tibetben és Mongóliában barna és sárga, Kínában, Koreában és Japánban szürke, barna vagy fekete, ahol a köntös felett viselt kesa.[l]. A laikusok megtartják helyi ruhájukat: a tibeti csuba, a mongol deel, a koreai hanbok, a japán kimonó[m].
5. Szokások és gyakorlatok
- Tibet és Mongólia: a tibeti gyógyászathoz kötődik (Sowa Rigpa); 1720 körül Desi Sangye Gyatso régens híres orvosi festményei a „Dísz az orvos Buddha elméjéhez” címet viselik.[n].
- Kína: az emberek a szútráját és a nevét mondják az egészségért és a hosszú életért[b].
- Japán: A Yakushi-ji templomot (Nara) 680-ban Tenmu császár bízta meg hitvese, a leendő Jitō császárnő helyreállításával.[o]. Minden hónap 8-a a fesztivál napja (ennichi)[p].
- Nepál: A newar buddhizmus szanszkrit nyelven tartja a rituálékat, amelyeket a vajrācārya papok adnak tovább[q].
- Művészet: mindenhol kék, mint a lapis lazuli, kezében egy gyógyszeres tál és gyakran egy gyógyító növény (myrobalan)[b].
6. A szvasztika, a szerencse jele
A szanszkrit svastika szó innen származik svasti, „jó közérzet, jó szerencse”[r]. Ez egy nagyon ősi jel, szent a hinduizmusban, a buddhizmusban és a dzsainizmusban[s]. A buddhizmusban ez a szerencse jele, és gyakran Buddha-képeket és templomokat jelöl[s].
- Kína: 卍 olvasva van wàn, „tízezer”, és a hosszú életet és a végtelen boldogságot jelenti[r].
- Japán: manji (卍); a térképeken buddhista templomot jelöl[r].
- Tibet: yungdrung, az örökkévalóság jele, a bön vallásban is fontos[r].
- Korea és Mongólia: manja koreai nyelven, khas mongolul[r].
Nem találtunk olyan komoly forrást, amely a svasztikát konkrétan a Medicine Buddhához kötné: ez az egész buddhizmus közös jele.
A fejezet forrásai
- Gilgit manuscripts — Wikipedia · Birnbaum, The Healing Buddha
- Bhaisajyaguru — Wikipedia · R. Birnbaum, The Healing Buddha (1979)
- Indo-Aryan languages — Britannica · Gāndhārī — Wikipedia
- Khotanese · Sogdian — Wikipedia
- Tocharian languages — Wikipedia
- Glottolog, language families · Sino-Tibetan — Wikipedia
- Narasimhan et al., “The formation of human populations in South and Central Asia”, Science 2019 — doi
- Zhang et al., “The Bronze Age origins of the Tarim Basin mummies”, Nature 2021 — doi
- Huerta-Sánchez et al., “Altitude adaptation in Tibetans caused by introgression of Denisovan-like DNA”, Nature 2014 — doi
- Cooke et al., “Ancient genomics reveals tripartite origins of Japanese populations”, Science Advances 2021 — doi
- Statement on race and racism, American Association of Biological Anthropologists (2019)
- Kāṣāya — Wikipedia
- Chuba · Deel · Hanbok · Kimono — Wikipedia
- Four Tantras · Tibetan medicine — Wikipedia
- Yakushi-ji — Wikipedia
- 縁日 (ennichi) — Wikipedia JA
- Newar Buddhism — Wikipedia
- Swastika — Wikipedia
- Swastika — Britannica