Yakushi-templomok Japánban: Nara, Kiotó, a Hiei-hegy

Az egy császárné gyógyulásáért alapított templomtól a lángig, amely állítólag ezerkétszáz éve ég.

Frissítve: 2026-11-11

Japán szobor · 607 · Hōryū-ji · Tōkyō Bijutsu Gakkō

Japánban több ezer templom főalakja Yakushi Nyorai. Íme néhány ismert hely; látogatás előtt mindig ellenőrizze a hivatalos oldalt. A legrégebbi teljes története a Yakushi-ji cikkben olvasható.

Narában

Yakushi-ji: a hagyomány szerint Tenmu császár alapította 680-ban, miután felesége megbetegedett. Aranycsarnoka (Kondō) bronz triászt őriz, Yakushit Nikkō és Gakkō között, nemzeti kincs. A keleti pagoda 730-ból az egyetlen eredeti épület, amely ma is áll.
Shin-Yakushi-ji: a 8. században alapították. Az ülő fa Yakushi körül tizenkét égi tábornok áll agyagból, szintén nemzeti kincsek.

Kiotóban és környékén

Jingo-ji: álló Yakushi a Heian-korból, nemzeti kincs.
Tō-ji: a Kondō nagy Yakushi-triászt őriz.
Enryaku-ji, a Hiei-hegyen: a Saichō alapította Konponchūdō rejtett képként kiállított Yakushit őriz. A hagyomány szerint egy lámpa az alapítás óta szüntelenül ég ott.

Ikarugában

A Hōryū-ji aranycsarnokában Yakushi-szobrot őriz. A felirat 607-et ad meg, Suiko császárné és Shōtoku herceg kívánságára, de sok történész szerint a felirat később, a 7. század vége felé készült. A templom UNESCO^[11] Világörökségi helyszín.

A 49 templom zarándoklata

A Nyugat-Japánban (Saigoku) 1989-ben létrehozott 49 Yakushi-templom zarándoklata hét prefektúra templomait köti össze, köztük Narát, Kiotót és Oszakát. A zarándokok gyakran gyűjtenek kalligrafikus pecséteket (goshuin) egy külön könyvbe.

Nemzeti kincsnek nyilvánított Jakusi-szobrok

Japánban több ezer Jakusi-szobor van; közülük ezek nemzeti kincsek (a japán Kulturális Ügyek Hivatalának adatbázisa és a japán enciklopédia szerint):

Sódzsódzsi (Fukusima): hármas, a fő szobor ülő Jakusi, korai Heian-kor.
Ninnadzsi (Kiotó, egykori Kita-in): ülő Jakusi, Heian-kor.
Dzsingodzsi (Kiotó): álló Jakusi, korai Heian-kor.
Daigodzsi (Kiotó), a Kami-Daigo Jakusi-csarnoka: hármas, korai Heian-kor.
Sisikucudzsi (Oszaka): ülő Jakusi, korai Heian-kor.
Hórjúdzsi (Nara), Arany Csarnok: ülő Jakusi, az Aszuka-kor vége vagy a Nara-kor eleje.
Hórjúdzsi (Nara), Nagy Előadócsarnok: hármas, középső Heian-kor.
Tósódaidzsi (Nara), Arany Csarnok: álló Jakusi, Nara-kor vége – korai Heian-kor.
Jakusidzsi (Nara), Arany Csarnok: bronzhármas, Nara-kor.
Sin-Jakusidzsi (Nara): ülő Jakusi, korai Heian-kor; lásd a Sin-Jakusidzsiről szóló cikket.
Narai Nemzeti Múzeum: ülő Jakusi, korai Heian-kor.
Gangódzsi (Nara): álló Jakusi, korai Heian-kor.

A keltezés a hivatalos leírásokat követi; néhány vitatott. Sok szobor csak bizonyos időszakokban látható, vagy rejtett szobor (hibucu): indulás előtt érdemes utánanézni.

További látogatásra érdemes helyek

Kófukudzsi (Nara): a híres bronz Buddha-fej nemzeti kincs; egykor a Jamada-dera Jakusi-hármasának fő szobra volt, amelyet a 7. század végén szenteltek fel.
Tódzsi (Kiotó): az Arany Csarnok nagy hármasát a 17. század elején faragták, és fontos kulturális érték.
Kokubundzsi: a 8. században minden tartományban alapított templomok; ma többségük fő szobra Jakusi.

Orvosbuddha — Tiszta föld és maṇḍala · Festmény · Japán · 794–1185 · The Metropolitan Museum of Art · CC0 1.0

Rejtett szobrok és megnyitási napok

Sok templomban a Jakusi-szobor rejtett, zárt szentélyszekrényben (zusi) őrzik, és csak meghatározott napokon nyitják meg, néha harminchárom évente egyszer. A megnyitás időpontját minden templom maga hirdeti meg. Példa erre a Hiei-hegyi Konpon Csúdó fő szobra.

A hónap nyolcadik napja

Hagyományosan a hónap nyolcadik napja Jakusi napja; ahogy a Jakusidzsi írja, egyes templomok a tizenkét fogadalom szerint a tizenkettedik napot választják. A Jakusidzsi minden nyolcadikán szertartást tart a Bölcsesség tökéletessége nagy szútrájának recitálásával. Minden évben március 25. és 31. között itt tartják a Suni-e Hanae-siki ünnepet is, a művirágokkal díszített Jakusi előtti bűnbánati szertartást.

Szútramásolás a Jakusidzsiben

A Jakusidzsit a „szútramásolás templomának” is nevezik. 1968 óta a zarándokok által kézzel másolt szútrák (sakjó) és a hozzájuk tartozó adományok finanszírozták az Arany Csarnok, a Nyugati pagoda és a Nagy Előadócsarnok újjáépítését. A templom egész évben kínál helyszíni szútramásolást, magyarázattal. A részletes feltételek a templom hivatalos oldalán olvashatók.

Zarándokoknak

A Szaigoku 49 Jakusi-templomának zarándokútja saját honlappal rendelkezik, amely felsorolja a templomokat, a javasolt sorrendet és a különleges megnyitások napjait. A sorrend nem kötelező; sok zarándok több útra osztja. Templomi pecsétkönyv (gosuin-csó) a templomokban vásárolható.

Jakusidzsi: az újjáépített templom

A Jakusidzsit eredetileg Fudzsivara-kjó fővárosban építették, és 718-ban az új fővárosba, Heidzsó-kjóba (Nara) helyezték át. Háborúk és tűzvészek elpusztították épületeinek nagy részét: 1528-ban leégett az Arany Csarnok és a Nyugati pagoda, a Keleti pagoda megmaradt. Az Arany Csarnokot 1976-ban, a Nyugati pagodát 1981-ben, a Nagy Előadócsarnokot 2003-ban építették újjá, nagyrészt a szútramásolásnak köszönhetően. A Keleti pagoda 2009 és 2020 között hosszú felújításon esett át. A Jakusidzsi és a környező templomok az UNESCO^[11] „Az ősi Nara történelmi emlékei” világörökségi helyszínéhez tartoznak.

Jakusi a Singon és a Tendai iskolában

Jakusi nem szerepel a Singon iskola két nagy mandalájában, de ő a Tódzsi Arany Csarnokának és a Kami-Daigo Jakusi-csarnokának fő szobra, és sok Singon-templom az országot védő buddhaként tiszteli. Keleti buddhaként Akṣobhyával is azonosítják, például a Kója-hegyi Dandzsó Garan Arany Csarnokában. Az udvarhoz szorosan kötődő Tendai iskolában Jakusit Japán, a „keleti ország” császárához kapcsolták, és a Tendai ezoterika kidolgozta a hét gyógyító buddha szertartását.

Viselkedés látogatáskor

A csarnokokban gyakran tilos fényképezni: kövessük a táblákat.
Szertartás alatt álljunk csendben hátul, vagy várjunk kint.
Sok csarnokban le kell venni a cipőt: jól jön egy pár zokni.
A templomi pecsétet (gosuin) meghatározott időben, külön ablaknál írják.
A rejtett szobrokat csak a meghirdetett napokon nyitják meg; máskor csak a zárt szentélyszekrény látható.
A belépődíj vagy az adomány az épületek fenntartását szolgálja.

Orvosbuddha — Kíséret: hadvezérek és bodhiszattvák · Festmény · Japán · 794–1185 · The Metropolitan Museum of Art · CC0 1.0

Öt szobor, öt történet

A Hórjúdzsi Arany Csarnoka: a dicsfény felirata szerint a beteg Jómei császár templomot és Jakusi-szobrot fogadott; halála után Szuiko császárnő és Sótoku herceg 607-ben fejezte be. Stílusa és szóhasználata miatt sok történész úgy véli, hogy a feliratot később vésték.
Sin-Jakusidzsi: a hagyomány szerint Kómjó császárné alapította 747-ben Sómu császár gyógyulásáért. A főcsarnok Nara-kori épület. A tizenkét agyag hadvezérből tizenegy a Nara-korból való, egyet a 20. században pótoltak.
Az Enrjakudzsi Konpon Csúdója: egy kis csarnokból indult, amelyet Szaicsó 788-ban épített a Hiei-hegyen. Miután Oda Nobunaga 1571-ben felgyújtotta a Hiei-hegyet, a mai épületet 1642-ben Tokugava Iemicu sógun építtette újjá. A hagyomány szerint Szaicsó által faragott rejtett álló Jakusi-szobrot legutóbb 1988-ban nyitották meg. A „kialudhatatlan Dharma-lámpa” az 1571-es tűzben kialudt, és később a jamagatai Risszakudzsiból hozott lánggal gyújtották újra.
A Tódzsi Arany Csarnoka: 1603-ban Tojotomi Hidejori parancsára építették újjá. A Jakusi-hármas Kósó szobrász műve; a tizenkét hadvezért a fő szobor talapzata köré faragták.
A Tósódaidzsi Arany Csarnoka: a látogató felől nézve az álló Jakusi Vairocana Buddhától jobbra áll. A szobor fa magra felvitt száraz lakk technikájával készült, amely a Nara-kor végén volt elterjedt.

A látogatás előkészítése

A hivatalos linkek a Szolgáltatások között vannak. Ha emléket szeretne hazavinni, nézze meg a katalógusban a japán szobrokat és a goshuin-könyveket.

Források

A teljes katalógus megtekintése

A katalógusban : Szobrok

A Lapis ingyenes és reklámmentes. Támogathatja a fenntartását.